Nem bün, ha ragaszkodunk néhány szexuális tabuhoz

Szexuális életünket muszáj valahogyan színesíteni, de ez nem merülhet ki a pornólapok és -filmek szolgai másolásában. Az ugyanis sokszor többet árt, mint használ, mégpedig mindkét félnek. Néha nem árt igenis tartani magunkat ahhoz, hogy néhány dolog tabu – és néha nem árt erröl beszélni is. Mi most megtesszük, de elöre szólunk: nem finomkodunk.

A mindenhonnan szivárgó pornókultúra nemcsak a szexuális fantáziáinkra van nagy hatással, de az elvárásainkat és a hétköznapi gyakorlatot is jócskán átírta. Ebben nyilván javarészt az internet a ludas, majd a farvizén felevezö és vele lépést tartani kívánó magazinok, tévémüsorok, és a teljes 21. századi nyelvi és képi világ, amely jókora dózisban kínálja a minél extrémebb szexuális tartalmakat. Önmagunk és a másik izgalmas megtapasztalásának is az extrák a keretei: hármasban, szvinger- vagy valamilyen szado-mazo klubban, kikötözve vagy „szimplán” csak növérkejelmezben – a lényeg, hogy a misszionárius póz és a franciaágy nyújtotta rutinszex bombasztikus élvezetekre, vad pózokra és még vadabb miliöre cserélödjék. Hogy tényleg valódi élvezetet nyújtanak-e kötelezönek címkézett extrák, vagy csak a színjáték színjátékát hivatottak megteremteni, szinte másodlagos.

Alkalmazási javallat

A lelesett pornópozitúrák és a szex közbeni ilyen-olyan pornográf ténykedés – mint azt indokolni szokás – inkább csak vágygerjesztöként funkcionálnak, és a fantáziavilágba kalauzolnak el, „rendes” ember bensöséges párkapcsolatban még kísérleti jelleggel sem fut neki a merészebbnél merészebb koreográfiáknak. Azonban hogy-hogy nem, mégiscsak sértett partnerek tízezrei panaszolják el a neten, hogy „az asszony nem engedi, hogy az arcára élvezzek”, vagy hogy a „barátom valamiért irtózik attól, hogy a nyelvével is izgasson análisan, mit tegyek?” Félreértés ne essék: nyitottságra építö kommunikáció nélkül nemcsak a szex, más se müködik, de a világháló közvetítette viszonyulások és attitüdök könnyen rajzolják át az értékrendet és szilárdulnak meggyözödéssé. Kevésbé tabudöntögetö, mint inkább gyüjtö szándékkal összeszedtünk néhány olyan szexuális magatartást, cselekvést vagy pózt, amelyeket bár pornó-DVD-n mindig hangos sikítás és tébolyult gyönyör kísér, a saját szexuális életünkben nem mindig koronáz osztatlan siker.

A hátulról történö behatolás, legyen az anális vagy vaginális, már rég nem az ördög kísértése, elöbbiröl tán minden idök legélénkebb vitája bontakozott ki itt a Lapozón. Azonban a fenék hangos és eröteljes paskolása legalább ennyire „tartozéka” a folyamatnak, legalábbis sokan érzik szinte kötelezö elemnek a néha finom jelzésértékü, máskor vérvörös tenyérnyomot hagyó agressziót – amit már nemcsak a megkomponált felnöttfilmek képsorai, de a netre felkéredzkedö home-videók is böséggel alátámasztanak. Akadnak párok, akiknél a szado-mazo szerepjáték ártatlan kelléke csupán, és kölcsönös kívánalom eredménye, de számos nötársunk nemcsak a fájdalmat nehezményezi, hanem a néha hajhúzással is egybekötött veregetést már soknak érzi a dominancia megcsillogtatásából. „Kifejezetten utálom. Felesleges hülyeségnek érzem, mert annyira soha nem ütöget, hogy fájjon, csípni viszont igazán csíp, és engem ez a legkevésbé sem izgat fel, viszont alaposan feldühít. Az állatok hátsóját csapkodják így. Sokáig nem szóltam érte, mert én is úgy kezeltem, mintha ennek ez lenne a szabályos forgatókönyve – ez is milyen már! -, de a pláne az egészben, hogy amikor egyszer már nem bírtam szó nélkül hagyni, és kértem a barátomat, hogy ne csinálja, kiderült, hogy igazából neki sem jó, és inkább szégyelli magát érte” – számol be harmincas nöismerösünk.

Többet árt, mint használ

Hasonlóképp: a kilövellö ondó végállomása a nöi test számos pontja vagy nyílása lehet, de mielött alapértelmezettnek vesszük, hogy mindegyik elött zöld jelzés áll, nem árt finoman kitapogatni, mik a preferenciák, és merre találunk tiltótáblát. Míg egyesek kifejezett örömmel nyugtázzák, ha a gyomor helyett az arcbörön landol az ondó, mások kifejezetten megalázónak és lealacsonyítónak érzik. „A saját barátnöim is egyre arról gyözködnek, hogy ez a teljes elfogadás és a szerelem jele, de nem hiszem, hogy ezért pszichológushoz kéne fordulnom, vagy hogy mindenáron muszáj lenne ezt is beépíteni a szexuális szokásainkba. Egyszerüen irtózom töle, ribancnak érzem magam, olcsó, térdelö rabszolgának. Szerintem ennyit a csávómtól is elvárhatok: ezt ne.” Iménti beszámoló messzemenöen a lényegre tapint: nem kötelezö. Bár a felnöttmozik aktusainak jelentös hányada ezzel a képsorral zár, és a férfiak nagy része – részben talán épp ezért – szintén az elvárhatók közé sorolja, nem nehéz belátni, hogy néhány nötársunknak tabu az arcra élvezés. (Próbálkozni és tágítani a „küszöböt” persze lehet, de a privát határok tiszteletben tartása egy ponton túl nyilván elöbbre való és gyümölcsözöbb is.)

Az egymás elött maszturbálás és a vibrátorhasználat szintén több pár szexuális életének fiaskója. Hogy magabiztosságból, bátorságból vannak-e híján a szexet kizárólag többesben kivitelezni képes férfiak és nök, vagy a voyeurködéshez és annak izgató „elszenvedéséhez” társítanak kizárólag negatív asszociációt, meglehetösen eltérö – mindenesetre se belátni, se elképzelni nem nehéz, hogy ez sokaknak nem szerepel a privát szexuális palettáján. Míg egyeseket szimplán csak zavarba hoz, ha tétlenül nézik, míg a másik kényezteti magát, többek valamiféle bünösségérzést társítanak hozzá, söt tehetetlen és dühítö indulatról számolnak be. Bár az okok felfejtése messzire vezet, jó észben tartani, hogy bár a netes pornópillangók és az öket kiéhezetten bámuló férfiak és nök arca sosem fog szemérmességet vagy gátlást tükrözni, a saját társunktól lehetöség szerint ne várjuk el ugyanezt.

A szexuális életünk színesítése – bár jobb híján sokszor tényleg csak a világhálón vagy az újságokban ellesett képek és jelenetek állnak rendelkezésre mint viszonyítási alapok – nem merülhet ki a pornómozik és cicamagazinok szolgai másolásából. Ha a kreativitás mellé némi türelem és fék is párosul, továbbá, ha a szexuális étvágy kielégítését nem csak az extremitás felöl tudjuk elképzelni, jóval tartalmasabb és élvezetesebb együttlétekre számíthatunk. Hosszú távon is.

(forrás)