Úgy érzem, vizben állok,
testemet sodorná el a hullám.
Lábam köves mederbe vájom,
fejemet tartom felfelé
s törpengek magamban:
meddig birom vajon.
Szeretlek. Segitenék,
karomat nyújtanám,
vagy csak jó szót.
De lelkem tétova,
mert nem tudom,
elfogadod-e vajon …
(2011.02.13.)
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
