Ma zárakat forgattam. Képletesen persze.

Lezártam olyan dolgokat, amik már véglegesen a múlt ködébe valók – pl. hat wapoldalam.

Olyanokat, amik feleslegesek – pl. néhány webes blogom, pár mondatosak, de nem kellenek már.

Olyat, ami nem pár mondatos volt, a Blogolon, de az már felesleges, mert tényleg nem kellenek a duplikált tartalmak, minden itt van belőle.

Olyan weboldalamat is, ami 660 oldalból állt – eddigi legnagyobb webes munkám – nem vesztette el az értelmét, de abban a formában, amiben volt, már untam kegyetlenül … 🙂 A szöveges része megvan, azt nem töröltem, nem is fogom szerintem. És még az is lehet, hogy ahogy megjön a tavasz, egy megújult formában csinálom újra. De ezt a régit nem szerettem már. Mostanában sok kellemetlen érzésem volt vele kapcsolatban. Nem is sajnálom egy cseppet sem, hogy delete, oszt suhéjj 😀

Főnixmadár ….. ja … Vagy képes az ember néha megújulni, vagy megette a fene 😉 És a nagytakaritás után nem kell sajnálni a kidobott szemetet 🙂

Imádlak, Drága!!!