Egyedüli voltál, aki megkérdezted, hogy mikor irok már ide új posztot (és észrevetted, hogy nem irok már régen ide … és levontad belőle a következtetést, hogy valami nem stimmelhet bennem …)

Köszönöm, … Sokszor nagyon hiányzol … jó lenne „beszélgetni” Veled. Asszem, megint kiteszem a Chatango chatet. Tényleg hiányoznak a beszélgetéseink 😉

PS: igen, jól érezted, hetekig sok minden nem stimmelt bennem. El voltam keseredve és nem igazán az anyagiak miatt. Hanem mert úgy éreztem, hogy valami hiányzik ….

De most egy szót tartalmazó sms-től minden újra a helyére került. Tudom – de sokszor mostanában nem éreztem, hogy szeret … Ez ki tudja csinálni az embert. Valszeg bennem van a hiba. Hülye paranoid vagyok. Sokszor elvesztem a bizalmam. Nem tudom elhinni, hogy engem még lehet szeretni. Benne van ebben az is, hogy néha ősöregnek érzem magam. És benne van a múlt összes csalódása … amikor csak kijátszottak és átvertek. Nehéz ezen túljutni. Nehéz tartósan bízni. Néha kőkemény akarat, változás és magamba nézés kell hozzá. És a legnehezebb túllépni saját önértékelési zavaraimon … minden olyan gondolaton, amikor egy jelentéktelen senkinek érzem magam …

Lehet a Blogolon nap mint nap jópofáskodni, szép vagy épp meghökkentő képeket kirakni. De ez csak a felszin, a látszat .. Ez a blog meg nem arra született … Itt csak az igazság létezhet.

De most helyére került megint bennem minden. És ehhez csak egy egyszavas sms kellett, amit Valaki spontán irt meg és spontán küldött el, nem egy előzetes kérdésre válaszként. Ezt az sms-t ma reggel kaptam. A Drága ment a gyerekekhez két napra. És most küldött egy sms-t, ami olyan melegséget csinált a lelkemben, hogy nincsenek rá szavak. Pedig csak egy spontánul leirt szó volt benne: „Szeretlek”

Lehet, hogy a férfiak nem mindig tartják fontosnak ennek a szónak a kimondását. Én azt is elhiszem, hogy a nők hülyék és túlérzékenyek. De azért nem árt, ha néha maguktól is eszükbe jut ezt az egy szót kimondani 😉 😀