Rockin’ Sidney – Don’t mess my toot-toot

Aztán azért még meghallgattam John Fogertytől is. Mert hiába nem ő irta, nekünk az volt az autentikus … Az a bizonyos szám, amit a gyerekem kiskorában imádott a magnón hallgatni. „Anya, tedd már be a maccsot.”

Aztán a kazettán elkoptak a felvételek, tönkrementek a magnók is, elteltek az évek. Már amikor felvette valaki a családból magnóra, leginkább a gyerek apja, akkor sem tudtuk se a cimet, se az előadót …

„Anya, tedd már be a maccsot.” …

„Anya, mi volt az a szám, a maccs?”
„Ki tudja azt, kislányom … se cim, se előadó nem volt …”
„Nem lehetne valahogy megkeresni a Youtube-on?”
„Ne röhögtess … Hogy? Irjam be, hogy keresem a maccsot? … Az már nekünk elveszett …”
„De én az úgy szerettem … 🙁 ”

Már nem tudom, mit irtam be a keresőbe … valószinűleg a much szót … csak olyan elvetélt, kétségbeesett próbálkozás volt … hogy visszaadjam a gyerekemnek a maccsot … 🙁