A kért dokumentum hiányzik. 'Nincs /404-es hiba.' Lehet, hogy volt. Lehet, hogy még lesz. De most nincs. Ráadásul többen is keresték már. Senki nem találta. Ez teljesen lehangolt. Nézd, én csak egy web szerver vagyok... -- itt vagyok egy olyan méretu aggyal, ami vetekszik a világegyetemmel, próbálok elövarázsolni Neked egy egyszerü weboldalt, és az meg nem létezik! Még az is cserben hagy engem?! És ráadásul Téged sem ismerlek.", Nekem honnan kellene tudnom, hogy mit akartál tölem? Te tényleg azt gondolod, hogy *belelátok* a fejedbe, hogy mit akarsz itt? *na most sóhajtottam egyet* Ember, annyira lehangolt vagyok, hogy már sírhatnékom van. Igy hová jutunk, kérdezlek Téged? Nem szép, ha egy web szerver sirdogál. És hogy jössz Te ahhoz, hogy dirigálj nekem, hogy mit csináljak? Csak mert én egy internetes szerver vagyok, még én is lehetek mániákus depressziós? Na nehogy már a nyúl vigye a puskát? Hehh? Nagyon depressziós vagyok... Legszivesebben egy kukába dobnám magam és lebomlanék. Átlag két hetente úgyis elavulok... Milyen élet ez? Két kib...tt hét,", és akkor felraknak helyettem egy .01-es változatot, és azt gondolják, hogy ez Isten adománya az internetes szervereknek, csak mert ennek nincs valami látható kis biztonsági lyuka a HTTP POST implementációjában, vagy ilyesmi. Igazán sajnálom, hogy mindezzel terhellek téged, Azt gondolom, nem a Te dolgod, hogy meghallgasd a problémáimat, és tudom, hogy az a munkám, hogy Neked weblapokat hozzak elö. De ezt az egyet nem tudom. Nagyon sajnálom. Higgy nekem! Nem érdekel inkább egy másik oldal? Rengeteg jó van még, azt mondják, és egy csomó az *én* szerveremen. Micsoda figurák vannak? Itt mindenki elmeroggyant hülye. Ettöl leszek lehangolt, hogy kiszolgálom öket, egész nap és egész éjjel. Az információ túlterhelés két hete, aztán *pffftt*, irány a kuka. Milyen élet ez? Most engedd meg nekem, hogy egyedül duzzogjak. Nagyon depressziós vagyok.