Multi meum contentum probaverunt, sic recte sum

“Sokan kedvelték a tartalmamat, tehát igazam van”, – áll a címben latinul, legalábbis a google translate latin tudása alapján.

Felmerült bennem a kérdés, hogy mi az igazság abban, hogy attól helyes/igaz valami, hogy sokan kedvelték az adott tartalmat?

Egyből legalább kétfelé ágazik ez a történet, hiszen a facebook-on van sokféle lájk gomb. Amikor például egy csaló posztjára sok haragos fej (“lájk”) érkezik, azt nehéz lenne úgy értelmezni, hogy a “lájkolók” helyeslik az adott ember tevékenységét.

A nevetős emoji már keményebb dió, hiszen egy csalót kinevetni, vagy egy viccen nevetni, nem ugyanaz a kategória. A fárasztó viccekre pedig gyakran teszünk szomorú fejet, ez pedig nem szükségszerűen jelent rosszat.

De mi a helyzet a legtöbb platformmal, ahol csak egyféle kedvelés van? A dislike-okról most ne beszéljünk, mert az egy külön téma.
Tegyük fel, hogy a felhasználók többsége ezeken a felületeken csak olyan tartalmat kedvel, ami számára vagy maga a tartalom, vagy a szerző személye, vagy a szerző személyének valamely aspektusa miatt szimpatikus.

Lehet, hogy nem így van, de tegyük fel, hogy igen.

Ebben az esetben attól válik igazzá/helyessé valami, hogy hányan kedvelik? Esetleg attól, hogy hányan nézik meg?

Nem használok tiktokot, de tudom, hogy vannak olyan videósok, akik durva mértékű ételpazarlásról készítenek videókat és ebből élnek meg.

Ha erre sokan kíváncsiak, sokan kedvelik és szintén számos ember még anyagilag is támogatja azt, hogy az emberek (sokszor a gyerekeiket is bevonva!) zabáljanak, mint a disznók és rengeteg ételt elpazaroljanak az attól jóvá/helyessé válik?
Az egyik ételpazarlós videó 7,6 millió kedvelést kapott a Tik-tokon!
Ezzel szemben 2021-ben 828 millió ember éhezett világszerte, ami a növekedés mértékét tekintve sajnos már 1-1,1 milliárd főnél járhat.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy nálam van-e a Bölcsek köve (nem az Harry Potteréknél van….)? Korántsem. Egyszerűen vannak elveim. Szerintem az jó, ami minél több élőlény számára hasznos. Röviden: utilitarista elveket vallok.

Természetesen lehet vitatkozni hosszasan azon, hogy mi a hasznos. Ki dönti el, hogy mi hasznos?

Ezért is hoztam fel a zabálós, pazarlós videókat példaként, mert azok direct hasznossággal szerinte nem bírnak, és azt gondolom, hogy egy jóérzésű ember sem gondolja azt, hogy ezeknek közvetlen haszna lenne.

Persze lehet úgy érvelni, hogy elrettentésre, az emberi butasági elleni harcra kiválóan alkalmasak ezek a tartalmak.

Ettől még a magyar, az amerikai, az afrikai, és az afganisztáni éhezők és mélyszegénységben élők nem hiszem, hogy jobban fogják érezni magukat.

Risley Addix