Beszélgetés valahol a netvilág senkiföldjén.

---

én: faxomba … időnként jó nagy ribanc vagyok -mosoly
[…]
én: az elmúlt pontosan egy évben 2x volt szerencsém szexuális aktushoz egy pasival. … nem hiszem, hogy nagy kivánság lenne már egy harmadik -mosoly
xy: Nem. nem tűnik túlzott kívánságnak.
én: szerintem se… igy utána számolva vissza is vontam önmagam leribancozását
xy: De ejnye, a ribancozást a gondolataid miatt csináltad, nem a tetteid végett… -mosoly
én: na jah … kissé szigorú birája vagyok néha önmagamnak -mosoly
és megtanultam gyerekkoromban: vétkezni nemcsak cselekedettel lehet … hanem gondolattal is . az én hitem szerint egyenértékü -mosoly
xy: Bűngondol, hmmm? Nem … Úgy értem, nem szeretem ezt a kifejezést, meg az egész mögötte álló ideológiát.
én: én se … de attól még létező ideológia. bár magamra nem szoktam alkalmazni. szinte soha -mosoly
mer ha alkalmaztam volna, akkor nem „szerettem” volna el 3 pasit életemben a feleségétől. de megtettem. más kérdés, hogy már látom, az ilyen kapcsolatokon számomra nem volt tartós áldás -mosoly
asszem, épp elég gyerek sirt már miattam az apjáért …………….. na ezt nehéz néha viselni
…. majd egyszer elszámolok érte ….
xy: … Ráérsz majd akkor, most már mindegy…
én: nem mindegy …. soha nem lesz az. néha hallom magamban a sirásukat …………………………..
akkor olyan, mintha már életemben a pokolban lennék
qwa szuperegó -mosoly

---

Ha minden cselekedetünknek valamennyi következményét előre láthatnánk, és komolyan elgondolkozhatnánk először a közvetlen, majd a valószínű, majd a lehetséges, majd az elképzelhető következményeken, soha többé el nem mozdulnánk onnan, ahová az első gondolat odaszegezett.
José Saramago