lényegében egész nap feszült voltam, különösen délután. aztán már szorongani is kezdtem.

magamnak csináltam az egészet. ha most itt lenne Dr.Toy és elmondanám neki, hogy mivel, szinte látom, milyen rosszallóan nézne rám. és nem tenném zsebre, amit mondana.
de nincs itt.
nem baj. már magam is tudom. megtanított rá.

a múlt szaralakjától még azt sem kell megkérdeznem, hogy hogy van. azt se érdemli meg. mint ahogy az extől se kérdezem meg soha.

inkább hívtam volna fel a Békát. szeretem hallani a hangját. meleg és kedves. néha még a lelkemet is simogatja.

amíg ezt le nem írtam, nagyon dühös voltam magamra. aztán betallóztam pár jó zenét a winampba, fel a füles és mehet a zene

most éppen játszom a fészen, hallgatom a zenét és szarok az egészre 🙂