A beszéd vagy az írás nagyon jó kommunikációs csatorna. Bár néha még az is csak félreértések forrása, Antoine de Saint-Exupéry és a kis herceg után szabadon. Ezért most úgy tűnik nekem, olyan valaki érezheti, hogy ártalmamra volt, aki egyáltalán nem. Sőt.

Ha így van, ahogy most érzem, akkor majd tisztázzuk egymás között. Értelmes emberek vagyunk, képesek leszünk megbeszélni. Eddig is mindig sikerült.

Tegnap úgy éreztem, nem élek. Nem tudtam, hogy mitől. Most már igen. Mert a tegnapi nap csak hab volt az utóbbi napok tortáján.

Néha vannak olyan dolgok, amik átmenetileg a padlóra nyomnak. Kell egy kis idő, amíg felállok.

Már állok.

Remélem, olvasol. Nagyon hiányzik már a vox humana. ^^

Belém hasított a jóvátehetetlenség fagyasztó érzése. (…) Tűrhetetlennek éreztem már a puszta gondolatát is, hogy nem hallom többet a nevetését. Hiszen olyan volt számomra, mint forrás a sivatagban.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg 80.oldal