Az ostobák dicsérete
Érdekes figyelni Lin-csi gondolatmenetét, ahogy mégis rájön, hogy érdemes olvasni az eddig használhatatlannak tartott írott tudományt … Summa summárum, ki akarja szűrni belőle az ostobaságokat. Mert azokból is lehet tanulni. Kövesse el más a hibát. Ő csak kívülállóként olvassa és kizárólag azokat a nézeteket építi bele a saját gondolkodásába, amit önmaga is értelmesnek és hasznosnak vél.
A legutolsó WordPress frissítés viszont káros volt a blogom számára. A szmájli méretet levette körülbelül az eddigi hetven százalékára. Így hét év blogolás szmájlijai most alig látszanak, mert bolha nemiszerv méretűek lettek …
Az új posztokban meg tudom oldani, hogy megint rendes méretben legyenek. Nem a pluginból short kóddal teszem be, hanem img-ként. Ez viszont nem változtat azon, hogy néznek ki a szivemnek kedves gombócok a régiekben. És kizárt, hogy hét évre visszamenően kezdjek posztonként javítani. Tegye az, akinek hat anyja volt, de én nem.
Próbáltam a WordPress file-okban megkeresni, hol van a jelenlegi méret lekódolva. Már annyira bonyolult a file rendszer, hogy hamvába hótt igyekezet …
De van még egy lehetőség, igaz, nagyon halvány. Maga a szmájli plugin. Az nagyon régi. Mi lenne, ha abban kutakodnék? Na de azt nem itt kell, ahhoz kell egy gyakorló. Az meg éppen egy sincs. Már látom szomorú sorsomat. Éjjel újra WordPresst telepítek, pluginostól, sablonostól, mindenestől … Ó, édes anyám …
A másik monornet, aki nem BogárEmber, még mindig itt keresi a kártyás oldalt … Kitartó a szerencsétlen. Pedig már két posztot is írtam róla, hogy nincs … No, mindegy. Majd megunja.
Alaposan ki kell faggatni és meg kell becsülni minden ostobát.
Lin-csi