Bemindenezve
Malvínia mostanában nem olyan örömmel végezte a munkáját. Hova lett már az a kellemes kis presszó, ahol úriemberek és úriasszonyok rendeltek …
A nyár beköszöntével kis asztalok, padok kerültek ki a presszó elé a jó időre való tekintettel. Hátha jót tesz az üzletmenetnek. Annak talán jót is tett egy csöppet, de a kulturált viselkedésnek nem.
A kinn ücsörgő alakok sokszor be sem jöttek rendelni, hanem beüvöltöttek.
– Hé, Malvi, hozzá’ má’ ki nyóc sört meg tíz felest, de izibe!!!
De az sem volt ritka, ha valaki egy koszos papírra írva küldte be a rendelését. Malvínia elolvasta a mocskos cetlit és miközben tálcára rakta a piát, azt gondolta magában:
Kistöki, Kistöki, még azt sem vagy képes felismerni, hogy már az írásodon is látszik, mennyire be vagy mindenezve. A viselkedéseddel lassan az egész csehót lejáratod. Mert azt fogják hinni, hogy mindenki ilyen.
bemindenezve TILOS játszani, wazze