életem végéig harcolnom kell
rengeteg minden véletlen van az életben.
rengeteg minden olyan dolog van az életben, ami véletlennek tűnik, de lehet, hogy mégsem az.
tegnap este a Youtube-on egy sorozatot sodort elém a nem tudom mi. mondjuk véletlennek. a címe valami ilyesmi: a 300 kilós életem. elkezdtem nézni azt a részt. nem igazán szoktam elborzadni bizonyos dolgoktól, de azt a másfél órát nem tudtam tegnap végignézni. nem is aludtam jól utána. az a végtelen nyomor, ami a az evés rabságába szorult nőből áradt, aki tudta, hogy mi a baj, de a betegsége miatt képtelen volt az ördögi kört megszakítani. és a film alatt a hozzászólások … sütött belőlük a meg nem értés. nem tudják, hogy az evészavar milyen nagy csapda, milyen súlyos függőség, milyen iszonyatos kiszolgáltatottság. csak minősiteni tudnak, semmi mást. sehol egy jó szó, egy szikrája se a sajnálatnak.
ma megnéztem a másik felét. féltem megnézni? talán igen. lehet, hogy nem véletlen. mert nem is végződött jól. az anyja is beteg volt, kövér volt, mégis ő gondozta a lányát, aki már az alapvető tisztálkodási dolgokat sem tudta elvégezni. a második kórházi kezelése alatt az apját megtalálták halva. egy éjjel álmában örökre elaludt. haza kellett mennie. közel 300 kilósan. az anyjának is, akit pedig nem sokkal azelőtt műtöttek meg, egy súlyos sérv miatt, életmentő műtét volt. el kellett temetnie az apját. és valahogy gondoskodnia kellett a kutyáikról is …
csak remélhetem, hogy nem adta fel.
ma megnéztem egy másik részt. annak sokkal pozitívabb lett a vége. egy 53 éves nő, aki a halál előtt egy lépéssel kezdett tudni harcolni.
ülök, írok, sírok és leginkább sajnálom magam. de mindjárt abbahagyom. a sajnálat kinyírja a harcra való képességet.
nekem életem végéig harcolnom kell. ez van. és a harcom jelenleg több fronton zajlik.
a Pixin egy olyan szörnyűséges profilképet tettem ki, hogy csapatostól nézik az adatlapomat, hogy lássák nagyban is a képet. ez a kis polgárpukkasztás bocsájtassák meg nekem. most erre volt szükségem.
három nap alatt elfogyott a négy körömből főzött pörkölt, négy krumplival. most ki kéne találnom, hogy holnap milyen főzeléket főzzek. van mirelit sóska, spenót és persze van krumpli, meg üveges zöldbab, zöldborsó. na majd kitalálom.
írjak már valami pozitívat is. mindkét film angol nyelvű, az automatikus feliratozás is. de egyszerre hallgatva és olvasva a 90 százalékát megértettem. jó érzés