Erdőn bolyongok, félek
körül homály
ágak simitják arcom

liánok fogják lábam
alattomos
köröttem árnyak lépnek

gyertya az ágon libben
fénye sötét
aligha ad világot

tündér kezére vágyom
fogja kezem
lelkem titokban őrzi

hol lehetsz tünde jer hát
kérlek vezess
magányom megöl immár

valaki fogja kezem
ki vagy te, mondd
csak egy angyal, suttogja

Urad, Istened küldött
gyere velem
Mellette magány nincs már