Farmerba, színes pólóba öltözve szórakozni indulnak egy este. Klub, diszkó? Nem tudja, hogy hívják. A kilencvenes évek hip-hop és rap zenéje. Kisérője jó érzékkel válogatja meg a helyeket. Mindenhol kicsit más zene. Csupa, csupa élvezet.

Aztán tovább haladnak. Vajon hogy került rájuk közben estélyi öltözék? Ki tudja? Az Operaház kapuja. Bizet Carmen. Majd Puccini Pillangókisasszony. Közben kisérője elsodródik mellőle. De hosszú még az éjszaka. Merre menjen, mit nem látott még? Mozgás. Balett.

Színház, melyben három színpadon táncolják a csodálatos zenét. Ravel Bolero. Két színpadon tánckar. A harmadikon két személy. Valahogy párhuzamosan nézi a műsort. Három harmad Bolero. Melyik az igazi? A híres Maurice Bejart féle feldolgozás? Melyben folyamatosan lüktet a mozgás, a szaporodó táncosok teste, mint kígyó, szűntelen rebbenés. Vagy az a pár ott magányosan?

Hazafelé, élmények sokaságával a lelkében azon töpreng, vajon hány személyes játék a Bolero? Arra jut, hogy mindössze kettő. Csordul az erotikától. Ahhoz meg nem kell több, csak két személy.

http : //youtu.be/sQ2chcGOJgY