Hasonszőrűek
[1:26:22] : amig cigiztem, végig futott bennem egy teljesen hosszú gondolat sor
[1:26:53] : és rájöttem, hogy nagyságrendekkel gyorsabban gondolkozok, mint ahogy ki tudom fejezni magam
[1:27:11] : a beszéd kuva lassú : O
[1:27:23] BogárEmber: naja.. azt tudjuk : D
És itt elmondtam egy maximum két perces gondolatsor kezdő és végpontját. Amik között látszólag semmi összefüggés nincs. Noha dehogynem. És a két perc alatt végigfuttattam magamban a fél életemet a következtetések levonáshoz. A kezdőpont az volt, hogy vasárnap este valamiért nagyon boldog voltam. A vége meg az, hogy BogárEmber és én hasonló súlyosságú „betegségben” szenvedünk.
[1:38:08] BogárEmber: segits : D: D: D: D
[1:38:24] : én? én se vagyok százas : D: D: D
És aztán még körülbelül fél órát. Mert hasonló a hasonlónak örül. Similis simile gaudet. És keresi is ‘öntudatlanul’. Aztán amikor megtalálja, vagy valami csodaszerűség lesz belőle. Vagy valami borzalom … Vagy a kettő egyszerre …
Mindhárom variációt megéltem már. És élem most is. A jobbik variációkat …
De az biztos, hogy a gondolkodás mérhetetlenül gyorsabb, mint a beszéd. És mindent el sem lehet mondani. Szegényes a beszélt nyelv. Olyannyira, hogy még a Katalin nap jelentőségét sem tudtam érthetően elmagyarázni. Fel is adtuk.
Milyen jó lenne, ha ilyen percekben teljes terjedelmében, akaratlagosan ki tudnám nyitni az agyamat. Két perc alatt átmenne mindaz az információ, amiről még most is gondolkozom. Pedig már fél három. Vajon ki merném nyitni az agyam teljesen??? Igen, van pár ember, akinek igen …
Eddig két ‘hasonszőrű’ volt párhuzamosan az életemben. Úgy néz ki, hogy találtam egy harmadikat. Vagyis inkább ő talált meg engem. Nevezzük itt talán Mónikának. Similis simile gaudet. Hasonló a hasonlónak örül. Vasárnap este bebizonyosodott, hogy egy-két dolgot az extraszenz cuccok közül tudatosan is képes vagyok fejleszteni önmagamban. Igéretes.