Helyemen vagyok már
Nemcsak nekem kezdődött szarul ez a szeptember. Másnak is. Én már a helyemen vagyok végre. Ma kiirtam magamból, amit akartam.
Robyka irt egy üzit a Frászbúkon, hogy ugyan hol vagyok már elveszve a csetről, mert hiányzom. És hogy mi a baj. Nagyon jól esett. És ma éjjel már újra ott voltam.
Holnap felhivom délelőtt a Gabot. Ezer éve nem beszéltünk.
Gyújtottam egy gyertyát most este a valóságban itt az asztalon valakiért, akit nem ismertem. De a jóbarátom testvére volt. És gyújtottam egy virtuálisat is persze. Jövő héten lesz egy éve, hogy átment a szivárvány felett.
Korán hazajöttem ma. És lefeküdtem aludni. Érdekes, hogy helyettem más álmodott …