Hogy hibátlan legyen az arány
Három napja olvasom ugyanazt a két oldalt újra és újra …
Ha legalább egy-egy részletet nem másolok ide, sose jutok benne tovább …
Mindenki elrontja a szivében az égi és a földi egyensúlyát. Vakságában nem leli az elég mértékét. Mennyi kell az égből és mennyi a földből. Mennyi az álomból és mennyi a valóból. Hogy hibátlan legyen az arány.
– Nincs más földi bűn, csak ez. A telhetetlen óhajtás – tűnődött Lin-csi.– Szebb lenne messze, messze visszanézni, s visszatérni a múltba. Aztn elindulni újra, s a helyes útra gondosan figyelve, célba érni biztosan – fogalmazott meg egy újabb lehetetlen óhajtást Lin-csi, de tudta jól, hogy ezt az elgondolást nem tűri meg még az álom sem. De azért képzelődött tovább.
– Ha én például ott lehetnék időm hajnalán, ma már tudnám, hogy soha nem válik el egészen a fent és a lent, együtt dereng a fény és a homály. Nem vakítana sem a ragyogás, sem a sötétség, nem támadna bennem se indulat, se szenvedély. Békességben telne minden pillanatom Ég és Föld határán.Így tűnődött az ifjú Lin-csi. Vigyáznia kellett, nehogy érzései elragadják. Azonnal erősebbre fogta lépteit, szigorúbbra haladását. Mire a völgyből kiért, ismét biztosan járt. Nyugodt, erős lélekkel csodálta meg a hajnalt.
A fent és a lent még nem vált el egészen, együtt derengett a fény és a homály.
Az ifjú Lin-csi vándorlásai
Hiányzik BogárEmber … Lin-csi jó. De nem pótolja …