legyek bunkó. kit érdekel?
legutóbb azzal próbálta szédíteni a fejemet, hogy fontos vagyok számára. és hogy a kapcsolatunk kezdetén még érdekelte a normál szex, de már csak az én dominanciám izgatja.
(persze. hisz ki a frász lenne olyan marha, – … egyedül én valószínűleg … mert még mindig túlteng az empátia bennem … – aki nem savallná, hogy dugni képtelen, csak orálnál és marokmarcsánál áll fel a farka. de ha punci közelébe kerül, azonnal konyul.)
akár még szerethettem is volna … de jó, hogy nem jött össze. egy felszínes kedvelés sokkal könnyebben múlik. és az érzelmeimnek soha nem volt köze a potenciájához. az nem lett volna baj.
szóval még szerethettem is volna. szerencsére nem jött össze.
szép lassan gyilkolta a lehetőséget.
azzal, hogy scifan.
azzal, hogy konteóhívő.
és valószínűleg agymosott, aki más agyát is mosná. például az enyémet.
de a kamasz kölke agyát biztos, hogy mossa. ez egy eltévedt üzenetből derült ki, amit annak a szegény gyereknek küldött volna. de nálam landolt először. egy szép kerek konteó, amit az apa történelemnek álcáz a gyerek előtt.
az az idő már rég elmúlt, babám, hogy mindent elnézzek.
ha nem válaszolok, talán bunkó vagyok.
ha válaszolok, akkor meg sértegetésbe fog torkolni.
‘már megint bolond vagy?’
‘anyádat sértegesd’
egyszerűbb nem válaszolni. legyek bunkó. kit érdekel?