Döbbenet, hogy milyen intenziv és sokszoros orgazmusaim vannak mostanában. Elöször néhány fizikai, amely már önmagában is teljes gyönyört adna. Aztán egyszer csak az agyamban olyan érzés, mintha bomba robbanna, már szinte nincs is testem, csak az agyam létezik, az agyam él meg minden érzést, az endorfin és adrenalin mámor minden csodáját….

És utána még kb. fél óráig szinte repül az agyam a szeretkezésünk okozta biokémia sugárhajtásu repülöjén… Csodálatos.

Aztán, amikor ez lassan lecsendesül, olyan, mintha egy óriás összemorzsolt volna a tenyerében. Alig birom kezem, lábam mozgatni.

Ilyenkor szoktam mondani, hogy „kicsináltál, Drága”. Mire Te mondod: „te engem, Drága”.