Reggel ültek és még beszélgettek egy kicsit.

Szerinted az este tekinthető szeánsznak? – kérdezte a nő, mert komolyan tudni szerette volna a férfi véleményét.
A másik elgondolkodott, majd annyit válaszolt, hogy szerinte csak félig.
– Én is így gondolom. Tehát ezt most ne tekintsük szeánsznak.

Ebben meg is egyeztek. Bár volt az este sok minden, csicskáztatás, pofozás, ilyesmik és egyebek, de nagyon sok mindent meg kellett beszélniük. Komolyan. Mint ember az emberrel.

Konklúzió:

Aki egyszer belekóstolt a BDSM-be, talán bármely oldalán is, az később meg tud nélküle élni, de elég nehezen … Így vagyok én is vele. De ez a felismerés nem változtat azon, hogy nem keresek.