őszintén élni
tudjátok, hogy miért jó, hogy már nagyon régen nem keresek senkit?
mert sokkal szabadabban használom a Pixit. nem tekintek senkit vadászzsákmánynak és már engem sem tekintenek annak … ja kérem, a kornak is megvannak az előnyei. meg a sok „köszönöm, de nem”-nek is.
nekem itt már mindenki Ember. van, aki szimpatikus, van, aki kevésbé, de ez is képlékeny, mert csak egy-egy megnyilvánulásról lehet véleményem, nem az egész emberről, hisz nem ismerem.
nem kell már cuki, érzelgős, coelhósan-nórikás, álnaívaként szempillarebegtetős, mindent-megkérdezős, pasicsábító blogokat írnom, de szadominás ostorpattogós lecsicskázó szirszarokat sem.
azt irhatom le, amit valóban érzek.
lájkolhatom bárki blogját, hozzászólását, (ha valóban tetszik!) nem kell élnem a lájk-manipuláció eszközével sem. és nem kell félnem attól, hogy a potenciális vetélytársak le akarják nyúlni a pasimat.
tudjátok, milyen jó őszintének lenni, természetesen viselkedni?