Sirva-mosolyogva-irva
01:27
35 év. Nem kevés. Emlékek. Szépek. És az, aki akkor évekig a legnagyobb szerelmem volt. Persze reménytelenül. Pedig tudta. Mint ahogy mindenki.
Most. Hosszas baráti beszélgetés után: (Még mindig jóképű. És ahogy őszül a halántéka, néhány fokozattal sármosabb, mint az elmúlt tizen-huszonévben.)
– Te vagy a legnormálisabb, legfaszább nő, akivel életemben találkoztam. Kár, hogy akkor kihagytam.
– Köszönöm, ez jól esik, kedves vagy -mosoly
(Ó, aranyapám … mi lett volna, ha ez akkor tizennyolc éves korunkban eszedbe jutott volna … -wehe kizárt dolog, hogy azóta ennyit javultam volna -fet )
Még egy pasi az utóbbi évben, aki azon sajnálkozik, hogy mit szalasztott el -lol -mosoly
Don Omar & Lucenzo: Danza Kuduro