szerelem
Furcsa madár….. Idönként tesz egy-két kört az ember szive körül….
Szerelmes vagyok. Ujra. Ugy, mint az elején voltam. Jó is, meg nem is. Hogy miért jó, azt minek magyarázni….. Talán azt, hogy miért nem. Mert ilyenkor teljesen védtelen vagyok. Meztelen a lelkem. És nagyon sebezhetö…. És olyan intenzitással élem meg a szerelmet, mint valami hülye kamasz…….. Minden gondolatom körülötte forog…. Söt, nem tudok normálisan gondolkozni. De bögni azt igen. Elég sokat.
Olyan intenziv lelki „megterhelés” (most nincs rá jobb szavam), hogy minden eröt kivesz belölem….
Nem gondoltam, hogy még képes vagyok ilyen intenziven megélt szerelemre…..
Fura nagyon….