Megint úgy fáj a lábam, mint pénteken. El vagyok keseredve. Most azon gondolkozom, hogy vagy megpróbálom kivetni magamból a fájdalmat, vagy tűröm és felajánlom Isten nevében valakiért, akinek nagyobb szüksége van pár fájdalom mentes percre.
Az első a szimpatikusabb megoldás, de kicsit önző. A második a hitemnek megfelel, önzetlen és hősies.
Jó hős lenne belőlem?? -atyam