Ahogy olvasom, egyre inkább világossá válik számomra valami.

Tudta. Vagy legalábbis sejtette.

„ha testi annyi. ha lelki akkor ugyis én vagyok aki mosolyogtat „

Az egyetlen olyan emberi kapcsolatom, ahol tökéletesen működött az én vagyok a férfi, te meg a nő. És az egyetlen olyan, ahol szerencsére soha nem csináltam magamból bolondot. Én sem akartam, de valószinűleg ő sem engedte volna.

Közben szól egy olyan dal, amin sirni és nevetni is lehet egyszerre. Limbo rock. A Winampban csak ennyi a neve: Toto1 Szám 17. (Hogy lehet igy zenéket elnevezni? Anyám …)
És amit NEM Toto Cutugno énekel. Hanem Chubby Checker. Legalább ebben az egyben igazam volt az évek során

És az Út újra a lábam alatt végre. Én meg haladok rajta, ahogy azt érdemes csinálni. Gyönyörködve a világban. És igyekszem nem túl sokat belepiszkálni. Mert csak vendég vagyok itt, akit meghivott a Sors egy sétára. Hogy lássam, az Élet milyen szép.

Aki akarja, inditsa el a zenét