Boldog Karácsonyt
Ezt Neked, Kölyök:
Heltai Jenõ: Karácsony
A szeretet nagy ünnepén,
Amikor minden csupa fény,
Amikor minden csupa pompa
És csillogó a karácsonyfa,
Mikor az angyal szárnya lebben
És békesség van szívekben,
Nagynak, kicsinynek gyönyörül,
Amikor gazdag és szegény örül,
A szeretet nagy ünnepén,
Mikor kiújul a remény,
Amikor testvér minden ember
És egy a másnak könnyes szemmel
Bocsátja meg sok vétkeit,
A dús a kolduson segít,
Mikor fehéren száll a béke árnya
Minden kunyhóra, minden palotára,
A szeretet nagy ünnepén,
Amikor annyi költemény
Hirdeti ékes mondatokban,
Hogy végre ismét karácsony van,
Mikor övéihez rohan
Mindenki meghatottan, boldogan,
Mikor mindenki egyetért,
Mindenki egyért, egy mindenkiért.
A szeretet nagy ünnepén…
Tovább miért is fûzzem én?
Mikor az angyal szárnya lebben,
Sok-sok minden van a szivekben,
Irigység, méreg, epe mennyi!
Csak szeretet nincs egy szemernyi.
De mindegy! Minden csupa pompa,
Csillog, ragyog a karácsonyfa,
Telizsúfolva minden ág,
Lóg rajta sok cifraság,
Hány ember sóhajt most nagyot:
„Bár X. Y. lógna ott
A karácsonyi dísz helyén… ”
A szeretet nagy ünnepén.
Ezt meg magamnak …
Heltai Jenõ: Karácsonyi ballada a régi jó idõkrõl jó Villon mester modorában
Karácsony este. Fekete karácsony.
Foltos a lelkünk, ráült a penész.
Kályhánk kihûlt, fukar tüze kilobbant,
A fagyos hold az ablakon benéz.
Néptelen utcák, álmos, ócska házak
Szomoru csöndje bágyasztón fon át …
Ki adja vissza a szegény világnak
A régi jó idõk karácsonyát?
A régi jó idõk ! Telt szénre, fára,
Garasért vettünk örökzöld fenyõt,
Víg gyertya égett, kis csengõ csilingelt
És jött az angyal vacsora elõtt.
Ma nincs se fa, se vacsora, se angyal,
Csak gyûlölet van, átok, babonák …
Ki adja vissza a szegény világnak
A régi jó idõk karácsonyát?
Gyermekzsivajgás, égõ, piros arcok,
Olcsó ajándék, drága örömök …
Ma úr a széthúzás, király az éhség,
Az utcasarkon koldus könyörög,
A neve: Jókedv. Hajléktalan, árva.
Többé e földön nem leli honát.
Ki adja vissza a szegény világnak
A régi jó idõk karácsonyát?