engem soha nem kérdezett meg senki
miért lettem szub avagy domináns?
a válasz a gyerekkoromban keresendő, ami olyan szörnyű volt, hogy nem szivesen beszélnék róla plénum előtt. de inkább máshogy sem.
sőt még korábban indult az egész.
engem soha nem kérdezett meg senki. ültem békésen egy petefészekben, sok más társammal együtt. és örültem a létemnek. volt táplálék, volt testmeleg és nem kellett csinálnom semmit.
a későbbi szüleim nem kérdezték meg tőlem, hogy meg akarok-e foganni, osztódni, fejlődni, majd kínok között a világra jönni. és még nagyobb kínok között leélni az életem.
csak kettyintettek egyet, és annyi.
az a bizonyos hímivarsejt sem kérdezte meg tőlem, hogy akarom-e, hogy belém hatoljon, aljas módon felhasználva milliónyi hasonszőrű társa segítségét, hogy feloldják közösen a védőburkomat és az a kis szemét megerőszakoljon. akaratomon kívül, kérdés nélkül belém hatolt, olyan durván, hogy még most is emlékszem rá, akkora sokkot okozott. azóta szenvedek poszttraumás stressz szindrómában folyamatosan.
összekeverte velem a saját genetikai anyagát, belém fröcskölte a kromoszómáit. meggyalázott. és a szemérmetlen, aljas erőszak miatt kénytelen voltam osztódni kezdeni.
na ezért lettem szub avagy domináns. mert engem soha nem kérdezett meg senki.