Mai fikció

A férfi: Láttam ám tegnap a mosolyt, meg az eltűntét is, de nem csak szórakoztam, dolgoztunk is. -mosoly
A nő: Tudom, hogy néha szoktál dolgozni is -D
A férfi: (tudja, hogy dolgom van, de nagy ilyenkor a szája… na várjon csak, ajajaj…) -D
A nő: (na wazze … nemsoká má’ nyugdijas leszek .. addig mán csak kibirom … ) -D

Én-gúny, Te-gúny, Ön-gúny. Persze nem komolyan. Kizárólag szeretetből, – gondolja a nő, majd magában hozzáteszi (mert legalább önmagával igyekszik néha őszinte lenni) – és szerelemből. Máshogy úgysem lehetne elviselni. És nem fog keresni most semmilyen frappáns idézetet a humorról, mint a túlélés egyik bölcs módjáról.

Hisz oly sokat keresett már … tele a padlás.

Mondtam már, hogy kibaszottul idegesit ez a cimke? -ghost