hogy is volt? valahogy így, már nem emlékszem teljesen szó szerint, de a lényegre igen:

„… hogy ne nézzenek aberrált állatnak minket …”

van erről pár észrevételem. ha valaki, mondjuk X ettől fél, vagy ez zavarja, akkor

1. nem kell kivinni a dolgot a hálószoba, kínzókamra, satöbbi falain kívülre.
2. nem kell megosztani senkivel, aki nem bdsm-es, se baráti kör, se munkatársak, se család, se a nagyvilág
3: ha mégis kikerül és valaki nem érti/számon kéri/utálkozik/satöbbi, akkor le kell ülni vele és megpróbálni elmagyarázni az érzéseinket. talán még sikerülhet is …
4: ha X-et ez zavarja vagy fél attól, hogy minek nézik, akkor le kell ülni és önmagával megbeszélni a dolgot, feltéve azt a kérdést, hogy érzi magát az önértékelése. ha jól, akkor nem fogja zavarni

engem már akkor sem zavart, amikor az érdeklődésemnek BNO kódja volt és betegségnek tekintették. ennek ellenére a világgal osztottam meg.

hát ennyi.