Kis buta lepke (az is én voltam)
Tegnap, de még ma is túl sok hülyeség jött velem szemben, és nem maradtak a sávjukban. A legtöbbje belém akart rúgni. Néhányba meg én. Milyen már az, ha a hülyeségek nem tartják a sávot és teljesen szembejönnek velem, ahelyett, hogy szép csendesen elhaladnának mellettem.
A vérnyomásom látta a kárát, 200-ról nem nagyon akart lemenni. Na mindegy, már elmúlt. Ma már direkt óvatosan közlekedtem és igyekeztem kikerülni őket. A legtöbbször még nem is villogtam, hogy hé, te barom nem veszed észre, hogy össze fogunk ütközni?
Inkább játszottam az 5.0-val, próbálgattam, mi hogy működik, a block és a classic editort is figyelembe véve. Mert teganp este a média file-ok szerkesztése bekapcsolt classic editorral csak akkor működött, ha gridben voltak, listában meg nem. Csak a nagy fehérség látszott.
A classic editor 2021-ig lesz támogatva. Addig vagy megszokom a block szerkesztőt, vagy megszokom. Ez a két választásom van. Esetleg még egy harmadik, az, hogy megszokom.
A webmélyén egyszer megtaláltam a lepkémet. Volt egy plugin, ami egy aranyos kis lepkét röptetett lassan ide-oda a képernyőn. Nagyon szerettem. De az a plugin már seholsem található meg a neten. Legalábbis én nem találtam, az biztos. Pedig olyan aranyos volt.
Viszont ott van a web mélyén az az oldal, ahol látszik a lepke. Annak az oldalnak van forráskódja is. Mondanom sem kell, hogy hamvába hótt igyekezet volt onnan kiszedni, úgy, hogy működjön a gyakorlón. Szegény kis fehér lepke a törékeny szárnyaival, nagyon szerettem. Az a lepke én voltam … fekete háttéren áttűnt a szárny mintája. Nemcsak a fekete madár, hanem az is én vagyok. Mert tudok jó lenni, kedves, gyengéd lenni. Ha a világ engedi. Legtöbbször nem szokta … Marad a kemény, hegyes csőrű madár, aki bizony odacsap, ha bántani akarják.
Néztem a forráskódot és szomorú voltam.
Aztán láttam, hogy van fenn egy javascript, ami a régi pluginhoz tartozott. És annak is kiadta a forráskódját a webmélye. A Dynamicdrive cucca alapján készült. Hmmm … Ha plugint nem is tudok csinálni, de mi van, ha megtalálom a lepke-vezérlőt ott. És megtaláltam. Az egyik része bele a fejbe, a másik a lábba. Átírni ezt-azt és lám, már csalinkázott is a kis buta lepke azokkal a törékeny szárnyaival …
Most érvénytelenitettem a kódokat, télen ne repkedjen, majd akkor, ha elmúlik a karácsonyi meg újévi mizéria.