Elmélkedés

Valósítsd meg álmaidat! – halljuk mindenfelől. Vannak, akik egészen komolyan veszik a felszólítást, és minden energiájukat, idejüket bevetik, hogy az előttük lebegő nagy életcélt mielőbb megvalósítsák. És amikor megvan a biztos munkahely, a gyönyörű autó, a legcsodálatosabb otthon és a legszebb család, akkor hirtelen felébrednek az álomból. Nem kell ahhoz elveszíteni a munkahelyet, nem kell karambolozni, nem kell, hogy leégjen a ház és nem kell elválni ahhoz, hogy mégis romba dőljön valakinek az élete. Amikor valaki rájön, hogy minden csak látszat, fantázia, mese és délibáb körülötte, akkor lelkileg üresnek tartja magát. Sokat gyűjtött ugyan magának, de mire megy vele?
Aztán egy reggel felébredünk, például a mai napon, és elolvassuk az evangéliumban Péter apostol szavait, aki Jézushoz fordul: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?” Úgy tűnik, hogy ez pedig a másik véglet. Azok is többre vágyakoznak, akiknek mindenük megvan és azok is, akik mindenről lemondtak és semmijük, semmi evilági vagyonuk nincs már. És megérkezik Jézus válasza: százannyit kapsz, és elnyered majd az örök életet. De ez a válasz, ez az ígéret azoknak szól, akik mindenről lemondtak.
Nagyon is jól értjük, hogy mi a tét: az üdvösségünk, az örök életünk. Az Úr szavait hallva néhányan talán visszaaludnának, újra álomba merülnének, de ez végzetes volna, mert ezzel elveszíthetik az örök életet. Ha egyszer felébredtél az álomvilágból, maradj is ébren!
© Horváth István Sándor