„- Kedvem szerint beszélsz, szerzetes! Jól alkalmazod a buddhista logikát. Gyakran használom én is a négysarkú szabályt, és szívesen töprengek a percek suhanásán.

Az apát valóban szeretett egyszerre állítani és tagadni. Aztán bizonyítani egyiket is, másikat is, majd cáfolni mindkettőt. Másképpen szólva: utálta a konkrét kérdéseket.

– Soha nincs rájuk jó válasz – vallotta. – Vagy ha mégis van, már nem érvényes, mire kimondjuk.

Épp így gondolta ezt a vendég is. Szerencséje volt. Lin-csi nem kedvelte az ostoba vendégeket.”

Lin-csi 63.

ha mégis van, már nem érvényes, mire kimondjuk
A világ halad tovább. Mire rájövünk néha a logikájára, már régen továbblépett.