„Én versenyzőalkat vagyok. Ha beleállok egy versenybe, akkor nincs lehetetlen. És amikor meglátom, hogy valaki nem gyors, hanem lassú, akkor az azért érint rettentő rosszul, mert én nem szeretem, ha az én sorsom másokon múlik.”

Risztov Éva
Konyhafőnök VIP 3. évad finálé

Tényleg versenyzőalkat. Ilyen volt végig az egész versenyben. Fel a szemellenző és ment előre. Se vicc, se mosoly. De az nem is kell. Mert egy úszónak erre semmi szüksége, amikor halad előre.

Olimpiai aranyat tíz kilométeres nyílt vízi úszásban nyert.
Hát az nem semmi.

én nem teljesen ilyen vagyok. sőt nagyon nem. de a címben szereplő idézetrész rám is vonatkozik.
legalábbis azt hiszem.

„– Néhány éve szerepelt a Konyhafőnök című tévés gasztrovetélkedőben. Szokott otthon főzni?

– Nem igazán, jobban örülök, ha egy jó étteremben fogyaszthatok el valamit. Egyszerűen most nem vagyok abban az életszakaszban, hogy főzőcskézzek. De magát a vetélkedőt nagyon élveztem, hiszen nulla főzőtudással kezdtem, és eljutottam a döntőig. Újra éreztem a versenyszellemet, az adrenalint, amit a sport tudott megadni. Ennyi azonban pont elég volt belőle, rájöttem, hogy jobban szeretem már nyugodt életet.”

https://magyarnemzet.hu/sport/2021/07/risztov-eva-interju

„Nagyon nagy tanulság az, hogy ha tartozol egy közeghez, abban a pillanatban, hogy azt mondod, vége, ezeknek az embereknek nem számítasz. Elengedik a kezedet – és ez most mindenkire vonatkozik, lentről fölfele, mármint a hierarchiára gondoltam. Ott állsz kint a nagyvilágban, hogy ja, nekem nincsenek barátaim, ja, nekem nincs semmim? Akkor azt hittem, hogy mindenkinek számítok… Kiderült, hogy nem.”

https://femina.hu/hazai_sztar/risztov-eva-csinos/

na épp ezt éltem meg, amikor ki kellett szállnom a melóból. jó nagy pofán csapás volt 🙂