tavaj(ly?) – na ezt sem tudom soha megjegyezni – ősszel lejárt a szigem. mármint a személyi igazolványom.
amióta a lakásom a teljes életterem, nem igazán érdekelt, bár néha eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha lesz valami szavazás és nem tudok élni az állampolgári jogommal …
na meg elvileg kötelező, hogy mindenkinek legyen személyazonosító okmánya …
ősszel felhívtam a kormányablakot és elővezettem a problémámat. több kedves hölgy után, aki nem tudott segíteni benne, egy (nem kedves) pasihoz kapcsoltak, akivel röpke tíz perc után sikerült összevesznem úgy, hogy közölte, hogy nyugodjak meg … és ne kiabáljak vele. na ez se hallott még engem kiabálni soha az életben. úgy felbosszantott, hogy ad acta tettem a dolgot egészen két hónappal ezelőttig.
akkor szolgáltatót szerettem volna váltani telefonilag. mert a hócipőm tele lett azzal, hogy a soha fel nem használt mobiladat keretemet, mármint az árát, majdnem 50 százalékkal megemelték.
egész nap PC mellett ülök, nincs szükségem mobiladatra. de annál a kedves szolgáltatónaál a legkisebb a 3 giga volt, én meg azt nem akartam már emelt díjon fizetni.
a kinézett új szolgáltató a full korlátlan hívás mellé csak 1 giga adatot ad, meg 100 sms-t. ingyé. azaz benne van a havidíjban. az addigi szolgáltatómnál meg minden sömös 40 forintomba került. nem is nagyon írogattam senkinek.
viszont sok-sok ügyfélszolgával való beszélgetés után rájöttem, hogy nemcsak egy új szerződéshez, hanem a régi „speciális” felmondásához is érvényes szig. szükséges. újrakezdtem hát a telefonálgatást a kormányablakokkal. most már van olyan lehetőség, hogy idejön a ház elé egy spéci kormányablak busz, minden felszereléssel (fotó, ujjlenyomat vétel, satöbbi), nekem csak odáig kell lemennem és beszállni a buszba. hát aranyoskám, ha én járókerettel képes lennék a 7 lépcsőn lemenni, majd az utcára eljutni és felszállni a buszba, akkor már a kormányablakhoz is képes lennék elmenni. száz szónak is egy a vége, nem vagyok képes.
végül a 1818 adott egy ötletet. miért nem kérek inkább útlevelet, (én, a súlyos mozgássérült??? eldobom az agyamat …) azt ujjlenyomat nélkül is megadják egy évre.
ekkor jött a képbe a vejem, áldja meg az Isten minden segítségéért, aki több alkalommal munka után, de csak csütörtökönként, mert akkor vannak hatig, kanosszát járt az érdekemben. a második csütörtökön kiderült, hogy egy évre sziget is kaphatok ujjlenyomat nélkül …
nem szaporítom a szót, először a drága gyerek hozott nekem egy ideiglenes személyit. a véglegeset meg majd küldik postán.
az ideiglenessel megpróbáltam a régi szolgáltatómnál átiratni a szig. számot. persze a webkamom nem volt jó, mert azon nem látott a csaj semmit. na adtam a telónak wifit. és videóhivásban sikerült patent módon bemutatni a szig mindkét oldalát. ezután a lakcímkártyám lakcímes felét is kérte. majd közölte, hogy nem tudja átírni a szig. számot hivatalosan, mert ez ideiglenes személyi … oké. de akkor miért kellett a lakcímkártyát is megmutatni???? ezt soha nem fogom megérteni …
szerencsére egy hét múlva a postás hozta a levelet az új sziggel. ennek birtokában már mindent el tudtam intézni. megszabadultam a régi szolgáltatómtól végre.
igaz, hogy a szig így csak egy évig érvényes, de elhatároztam, hogy ősszel, amikor már hűvösebb az idő, megkérem a házidokimat, hogy intézzen nekem betegszállítót egy csipes szig. megcsináltatásához, vigyenek el az okmányablakhoz és ott lesz fotó, ujjlenyomatvétel, meg minden franc, amit akarnak. persze ezt már az ősszel is végigjárhattam volna elvileg, de amikor legutoljára körülbelül négy éve betegszállító hozott haza, mit ne mondjak, fekvőkocsival … azon a bizonyos hét lépcsőn majdnem leejtettek róla, mert csesztek becsatolni az öveket rajtam. úgy kellett kapaszkornom, mint akinek az élete múlik rajta …
ja .. fotóst is nekem kellett szerezni, aki kijön házhoz és még fehér hátteret is hoz a szükséges fotóhoz …
kurta bürokrácia. meg segítsük a bármilyen fogyatékkal élőket. jaaa …