A Madárijesztő, a Bádog Favágó meg az Oroszlán nem győzött hálálkodni Glindának, Dorka pedig lelkesen felkiáltott:

– Te igazán éppolyan jó vagy, mint amilyen szép! De még nem árultad el, hogyan jutok haza Kansasba.

– Ezüstcipellőd könnyedén átrepít a sivatagon – válaszolta Glinda. – Ha ismerted volna varázserejét, akár a legelső napon visszakerülhettél volna Emmi nénédhez.

– De akkor én sose kaptam volna meg a csodálatos eszemet! – kiáltott fel a Madárijesztő. – Egész életemet egy búzaföld kellős közepén tölthettem volna karóba húzva.

– Nekem pedig sose lett volna meg a nagyszerű szívem – mondta a Bádog Favágó. – Ott rozsdásodtam volna az erdő közepén, míg a világ s még két nap.

– Én pedig mindörökre gyáva maradtam volna – fűzte tovább az Oroszlán. – És az erdő minden vadja görbe szemmel nézett volna rám.

Somewhere Over the Rainbow
szerzők: Harold Arlen, E. Y. Harburg

Oscar-díj (1940) – Legjobb eredeti filmdal: Harold Arlen, E.Y. Harburg

Szivárvány

A szivárványok mindig elbűvölik az embereket.

Régen azt hitték, a szivárvány égi csoda.

A valóságban, még ha a szivárvány olyan gyönyörű, hogy elbűvölőnek tűnik, nincsen semmi titokzatos, természetfölötti benne. Csupán egy meteorológiai jelenség…

Hát nem tudom … Valószinűleg igy van.

Bár a „szivárványon túl” az talán már más kategória.