Veszélyesen élni
A nyakörv és a póráz másik vége
Nemcsak a szolgának jár az a nyakörv … pórázzal.
A póráznak van egy másik vége is. Az a vége az Úrnőnek jár …. Neki is meg kell tapasztalni, hogy milyen fogása esik a kézben … Milyen érzés, ha irányíthat vele valakit. Hogy közel húzza magához, ha épp csókolni akar. Hogy kezére tekerhesse, lássa, hogy megfeszül a két ember között …
Hogy nemcsak nyakörv és póráz, hanem kötelék …
Hogy lássa a másik arcán az örömet.
… mert akkor érzi meg igazán, hogy milyen hatalmat kapott a kezébe.
És akkor érti meg valójában, hogy miért is van a humility szó abban az angol esszében.
És akkor döbben rá, hogy a hatalom méltó gyakorlása valóban megköveteli tőle az alázatot.
2017. augusztus 13
Pénzes dolgok
Tudom, hogy szar a gazdasági helyzet. Lényegében az ország nagy része szegény.
De ennek tudatában sem vagyok képes megérteni valamit: lehet-e egy nő pénzért szub. Hogy képzeli el? Minden szeánszért pénzt kap? Vagy valami rendszeres anyagi támogatást?
28 éves nő adatlapja:
„Helyén való kezelés. Értelmes, intelligens, okos, sportos, szexi. Az életemet általában saját magam intézem, az ágyban viszont nem szeretem az irányító szerepet.
Nem mennyiségre megyek, hanem inkább minőségre. Megfeleĺő DOM-ot keresek, aki szexuálisan irányìtani tud.”
És az a pasi, aki erre jelentkezne? Milyen érzés lenne neki, hogy egy nő csak a pénzéért szub? Lehet, hogy sarkítok. De akkor sem veszi be az agyam …
2019. február 11
Veszélyesen élni
Biztonság a gépemen, biztonság az Interneten.
Nincs olyan. Aki ebbe a hitbe ringatja magát, az téved. De általában nagyon kisemberek vagyunk mi ahhoz, hogy a mi pici világunkat célzottan támadják hackerek.
Bár néhány óvintézkedést nem árt tenni. A PC, laptop, egyéb netre alkalmas kütyük nem két fillérbe kerülnek. Vigyázzunk rájuk. Ők nem tudják ezt nélkülünk megtenni …
Az alábbi beszélgetés, bár lényegében fiktiv – itt és most -, de nagyon sokszor lezajlott az életemben. Majdnem szó szerinti ismétlődésben …
Nem vagyok kocka – bár kissé mostanában kezd szögletessé válni a fejem, de ezt betudom az öregedésnek 😉 – , de sokszor beszélgetek ismerősökkel, munkatársakkal informatikai, géppel kapcsolatos dolgokról. Mert tudják rólam, hogy imádom a netet, imádom a gépet, amivel a www-t elérhetem.
– Lassú a gép/laptop, mit lehetne csinálni?
– Újrarakni.
– Nem értek én hozzá … Mindig egy ismerős/szomszéd/a fiam/az unokám/egy haver szokta csinálni.
– És mikor volt utoljára?
– Hát … két éve? Három?
– (Felnézek az égre és nem mondok semmit. de azért egy kérdést eleresztek) Van rajta takaritó programod?
– Az mi?
Mondok neki párat. Egyet se ismer.
Aztán rosszat sejtve megkérdezem:
– Hány partíció van a wincsiden?
– (Néz rám és nem érti …)
Levonom a következtetést:
– Oké, akkor csak egy. És hová mented a családi fotókat, dédszülőtől az unokáig, a virágoskerted emlékeit, a kiskutyádat/kiscicádat?
– Hát a dokumentumokba.
– És azt tudod, hogyha egyszer elszáll a rendszered, akkor a legvalószínűbb, hogy a dokumentumok is repül az űrbe?
Nem tudta.
– Van valami külső mentési lehetőséged? Nagyon kapacitású pendrive, vagy egy külső vinyó?
Na itt vagy néz és nem érti, vagy közli, hogy neki nincs arra pénze, főleg a külső vinyóra.
– És milyen vírusirtó van a gépeden?
– Semmi … azt hiszem. Nem kell az nekem, én nem járok „olyan” oldalakra – itt a pornóra gondol pironkodva.
– És azt tudod, hogy a nivós „olyan” oldalakon sokkal kevesebb esélyed van valamit becsókolni, mintha szép virágokat, meg állatképeket keresnél a Google-ban?
Nem tudja. De látszik rajta, hogy nem is nagyon hiszi.
Aztán felteszek még egy kérdést, de már előre félek a választól. Az én idegeim sincsenek kötélből.
– Milyen rendszer van a gépeden?
– Ó, az nagyon jó régi megbízható rendszer. XP, vagy mi.
Kicsit összeomlok, felvakarom magam a padlóról, majd megdicsérem.
– Gratulálok. Te aztán tudsz veszélyesen élni.
2017. augusztus 24.