Meg fogsz halni, Halál!
John Donne
X.
Miért hencegsz úgy…
Miért hencegsz úgy, Halál? Csak mert e földi
létben kegyetlen úrnak tartanak?
Akit leütsz, és elterül hanyatt
nem hal meg, és engem se tudsz megölni!
Az álom: képmásod, mézes a csókja –
belőle édesebb gyönyör fakad!
Akiknek tört szemét ujjad lefogja:
csontjuk pihen, s a lelkük már szabad!
Sorsok s királyok rabszolgája vagy,
s a méreg és a kór bérenceid;
mák s bűverő csakúgy elszenderít,
akár te: hát ne fúdd fel úgy magad!
Mi felkelünk: öröklét karja vár,
s te nem leszel. Meg fogsz halni, Halál!
Eörsi István,Képes Géza fordítása
Fekete angyal
Az angol irodalom professzornőjének egyszemélyes küzdelme a petefészekrákkal.
Az angol irodalom professzornője nem más a kezelőorvosoknak, mint egy kisérlet alanya, akin először próbálják ki két kemoterápiás szer kombinációjának maximális dózisát.
Az angol irodalom professzornőjét senki más nem tekinti igazi embernek, csak egy nővér.
https://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-angyal-wit/movie-44291
https: // youtu.be/e_GouAPXO_k
John Donne
XII.
Miért nyög minden lény…
Miért nyög minden lény igánk alatt?
Miért ad a sok bőkezű elem
folyvást élelmet s életet nekem,
bár tisztább nálam és romlatlanabb?
Mért raboskodtok, tudatlan lovak?
Bikák, disznók mért hulltok el ilyen
bambán egy ember kezétől – hiszen
torkotokon lecsúszna egy tucat!
Gyöngébb vagyok s jaj, rosszabb nálatok,
ti nem vétkeztek s nem kell félnetek.
A természet mégis alánk vetett.
De Ő, kin bűn és természet se fog,
Teremtőnk – legfőbb csoda ez! – miért
halt meg teremtett elleneiért?
Eörsi István,Képes Géza fordítása
John Donne
(1572-1631)
Elégia a vetkőzésről
Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.
Öved délkörét oldozd meg hamar:
minden tájnál szebb földövet takar.
Pruszlidat vesd le, olyan feszesen
tapad; más nem lát bele, de nekem
hadd suttogja a susogó selyem
esése, hogy most lefekszel velem.
Fűződre régtől féltékeny vagyok,
de megnyugtató, mikor kikapcsolod.
Oly szép vagy, ha ruhád leengeded:
kibukkanó nap nyári kert felett.
Cipődet rúgd le gyorsan; várja lágy
talpadat nászi templomunk, az ágy.
S le fejdíszed filigrán, csupa fény
hálójával; hajad szebb diadém.
Ily fehér ingben égi angyalok
szállnak a földre; magaddal hozod
azt, mit Mohamed Paradicsoma
ígér nekünk, örök gyönyört, noha
a kísértet is vászoningben jár,
de főleg égnek nem a hajam áll.
Engedd szabaddá szeretőd kezét,
hadd nyúljon alád, mögéd és közéd.
Amerikám! Frissen fölfedezett
földem, melyet bejárok, fölfedek,
aranybányám, országom, hol mohó
kényúr vagyok, egyeduralkodó,
s boldog pionír, miközben sötét
kincseskamrádon ujjam a pöcsét.
A lélek úgy teljes, ha testtelen,
s a test akkor egész, ha meztelen.
Az ékszer nem kell, az csak elvakít,
mintha Atlanta kincseket hajít,
s a bolond férfi szeme ottragad
gyöngyön, gyémánton, mert azt látja csak,
ami képkeret, könyvön díszkötés,
amatőr-öröm. De ennyi kevés.
Nyak, arc, derék, kar, láb, comb, csípő, mell:
a szeretőnek a nő teste kell.
A bűn nem bűn, és itt nem incseleg
az ördög sem. Engedd le ingedet.
Tárd szét magad, ne félj tőlem, ahogy
föléd hajlok. Gondold: bábád vagyok.
Mezítelenül is gondoskodom rólad,
vagy nem elég egy férfi takarónak?
Faludy György fordítása
https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Donne
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”