Halál

Varnyublog Közzétéve ,

Tegnap este mondtál valamit, Drága, amivel sirógörcsbe kergettél. Aztán komolyan gondolkodni kezdtem. A halálról beszéltél…

Nem birnék nélküled élni tovább, Ati. Utánad mennék. Nem lenne semmi, de semmi, ami itt tartson. Nem lenne tovább értelme az életemnek. És ezek itt és most nem csupán nagy és hangzatos szavak. Ez a tényszerü valóság, Drága. Még az sem tudna visszatartani, hogy van egy gyerekem – talán szégyelnem kellene, hogy ezt mondom, de nem tudom szégyelni. Nélküled semminek nem lenne tovább értelme.
Ha EZ a szerelem, akkor én még soha nem voltam szerelmes…

BDSM tanulások

Varnyublog Közzétéve ,

Kicsit gyereknek érzem magam, mint aki egy, számára ismeretlen terepen járni tanul.

Doromboló cica? Ezt szoktad mondani nekem. Általában az is vagyok, vagy legalábbis Te meg tudsz szeliditeni. Ma is megtetted végül. Pedig annyira dühös voltam, hogy az agressziv kismalac jobban illett volna rám. Aztán öleltél, szerettél és amikor kellett, erös voltál. Imádom a csókod, az ölelésed, és imádom a karod erejét, amikor teljesen kiszolgáltatottá teszel. Bár fizikai erö sem kell hozzá, hogy az legyek. A lelkemmel elöbb megtetted. A lelked hatalma alá gyürted. Szeretlek Egyetlenem.

Alá és fölérendeltség

Varnyublog Közzétéve ,

Tegnap nagy lépést tettem a múlt lezárásában. Ott voltál mellettem, tudod, mire gondolok. De azt talán nem tudod, hogy éjjel nagyon sok fájdalmat és keserüséget kiirtam magamból a „2. rész”-ben. Azt hiszem, jól tettem, Drága.

Az alá és fölérendeltség tulajdonképpen nem más, mint mellérendelés. A két akarat maradéktalan egybehangolása. Furcsa dolog ez…

Túl erös vagy már

Varnyublog Közzétéve ,

Néha sirni tudnék a tehetetlenségtöl, amikor finoman, mosolyogva, hangos szó nélkül gúnyolódsz velem, Drága! Aztán elgondolkodom és rádöbbenek, hogy jól csinálod. Az elegáns gúnyolódás az egyedüli, amivel szemben nincs fegyverem és kénytelen vagyok megérteni, hogy igazad lehet. Amúgy meg ne panaszkodjak, mert én mondtam az elején, hogy ne hagyd, hogy a túlságosan föléd kerekedjek. Akik eddig voltak, hagyták, mert gyengék voltak hozzám képest… És mindig meguntam, hogy én vagyok az erösebbik fél. Unalmas egy idö után. Semmi izgalom nem maradt a kapcsolataimban. Végre valaki, aki erösebb nálam…

Gyertya

Varnyublog Közzétéve ,

A XXVII. szonett – pedig még márciusban kerestem meg azt a verset! – utolsó sorai illenek rám:
„Koldus-szegény királyi gazdagon
részeg vagyok és mégis szomjazom.”

Pedig akkor még nem tudhattam. Csak virtuálisan ismertelek. Honnan éreztem meg mégis, hogy igy fogsz hatni rám? Gprs-szen keresztül senkit nem lehet megkivánni. Vagy mégis? Mert úgy tünik, hogy igen. Még csak egyszer beszéltünk a sexualitásról, csak egyszer szeretkeztünk „virtuálisan”, de másnap ezt a mailt küldted: (azóta is mentve van) „Nem tudom, hogy mit is irjak. Semmi se volt otthon, aludtunk. Kivánlak. Csók bárhová. Ui: majd összefutunk a chat-en.”
Hát igen, Drága. Már akkor se az ész volt az úr.

Szeretlek.

Ez a gyertya vagy számomra. Egy meleg, biztonságot és fényt adó láng az elmúlt sok év magányában és rideg hüvösében.