SQL adatbázis, második menet
Csak nem hagyott nyugodni az a nyomorult adatbázis mentés … Két napja, amióta elszállt ez a blog (sose fogom megérteni, hogy mi történt …) és amióta rájöttem, hogy az Ebook admin felületén nem működik az automata export-import a kiszolgáló szerveren lévő file méret limit miatt, le volt konyulva fülem, farkam …
Nem értékesek az én dolgaim, ezzel nem hitegetem magam. De nekem mégscsak azok. És az Ebook olvasói sokszor köszönetet mondanak a gyűjtőmunkámért, amit már – egy fél éves megszakitással – két éve csinálok. Ez jól esik. És a Blog, a másik, az meg tényleg iszonyatos munka volt. Az volt első harcom a WordPress-szel, megkinlódtam az eredményért keményen. És minden régi blogom tartalma bele van gyűjtve. Képek, irások, versek, nagyon sok saját is. Nekem mind értékes. Mert benne van az utolsó 3 évem története és szerelmem minden érzése, bánata, öröme, amit a Drága iránt érzek és amit mellette megéletem. Életem legszebb három éve. Azt meg végképp nem szeretném, ha egy adatbázis összeomlás miatt úgy szállna el, hogy még kisérletet sem tettem a megmentésére.
Sose volt még adatbázis hibám. A WordPress megbizható. De ez a blog tegnap kártyavárként omlott a semmibe és először nem tudtam tenni semmit, csak bőgtem. Mert használom az adabázis minden kényelmét, de semmit nem tettem az alapvető mentési, költöztetési funkciók megtanulásáért. Ezt könnyű volt rekonstruálni, mert volt benne 2 oldal és 20 bejegyzés. De a másik kettőben százszor több adat és persze munka van …
Most derült ki, hogy a Drága kb. két hete mondta, hogy rá kéne már jönnünk, hogy lehet csak bejegyzéseket átvinni másik blogba, hogy ne az automata mentési cuccot használjuk. Mert Neki is szüksége volna már rá. Ő a WordPress multiuseres – tehát több felhasználós – blogrendszerét használja, mert a kislányainak több WordPress alapú oldalt is csinál és szeretné már a különálló blogokat egy multiba átvinni. Amikor ezt mondta, én valahogy úgy értettem, hogy egyszerűen csak a copy-past-tal át akarja másolni. Hát kiderült, hogy nem erre gondolt …
Hanem az sql file segitségével való importra.
Ma felmentem a fórumra. Átolvastam az idevágó topicokat, mindent, amit a WordPress költöztetéséről irtak. De valahogy az számomra érthetetlennek tűnt. Egyszer már olvastam róla, akkor is ezt éreztem. Hogy ez számomra nem megérthető és nem megtanulható. Most feltettem a kérdést a fórumon. És egy kedves nő, aki szintén nem sokat ért még hozzá, de kőkeményen tudja használni az eszét, kipróbált valamit és részletesen leirta oda nekem. Ahogy olvastam, azt gondoltam, hogy ezt tán még én is meg tudom tanulni. És csinálni is. Ezt irta:
„Hát mérhetetlen hozzáértésemmel tettem egy próbát: Az egyik blogom adatbázisából az exportálásnál a következő táblákat jelöltem ki:
wp_commentmeta,
wp_comments,
wp_postmeta,
wp_posts,
wp_terms,
wp_term_relationships,
wp_term_taxonomy,
wp_usermeta,
wp_userstelepítettem egy szűz wp-t, az adatbázis előtag szintén wp_.
Aztán (mivel kiabált, hogy vannak már ilyen táblák) kitöröltem azokat a táblákat, amiket be akartam importálni, azután importáltam őket. És nekem úgy tűnik, hogy szépen megvan minden bejegyzés, képpel, szerzővel, kategóriával, kommenttel. Szépséghibája, hogy a képeket az eredeti helyről veszi, de szerintem ezt egy adatbázisban keresés-cserét tudó pluginnal és a képek áttöltésével helyre lehet kalapálni.”
Ezeket irta. És most este csak nem hagyott nyugodni a kisördög, hogy ezt nem holnap, vagy holnapután fogom kipróbálni, hanem még ma. Na, fel a két tárhelyre, az egyiken csinálni egy adatbázist és feltölteni rá egy WordPresst, a másikon meg csinálni egy sikeres mentést, úgy, ahogy ő leirta. Feltelepitettem a WordPresst. És a phpMyAdminban az útmutatása alapján sikerült berakni az Ebook tartalmát egy új adatbázisba. És amikor beléptem az admin menüben, azt láttam, hogy sikerült. Juhéjj … 😀 Persze még gyakorolni kell, hogy flottul menjen. De ezután minden két hétben csinálok egy mentést valamelyik WordPresszes dolgomról és gyakorlok vele. Most már nem érzem magam olyan kiszolgáltatottnak. A kudarc két napja ült a lelkemen. És már majd’ agyonnyomta …
Nem szeretem a sikertelenséget …
Örömmel újságoltam a Drágának, hogy úgy néz ki, hogy sikerült megcsinálni. Erre kicsit megdicsért – sose viszi túlzásba – , majd közölte, hogy ha Rá hallgatok, amikor múltkor a bejegyzések átexportálásáról beszélt, már rég feltettem volna a kérdéseimet a fórumon. És már rég megkaptam volna a választ. Magyarán, ha Rá hallgattam volna, és azt csinálom, amit mond (és nem a saját fejem után megyek), már a tegnapi összeomlást is maximum fél óra alatt helyre tudtam volna hozni. És nem omoltam volna önnön romjaimba …
Magyarán: ha Rá hallgatok, jobban teszem 😈
Mondtam már, hogy kissé idegesit, amikor kiderül, hogy általában szinte mindenben igaza lesz? 😉